Nem informatikai szakember, hogyan éljek túl fejlesztőként

#7. Dolgok, amelyek segítenek és amelyek nem segítenek az első munkahely megtalálásában

A fejlesztői közösségekben gyakran felmerülnek olyan kérdések, mint például: „Ha ...-t csinálok, az segít a fejlesztőként való elhelyezkedésben?",
Ebben a cikkben szeretném felsorolni azokat a dolgokat, amelyeket szerintem hasznosnak és nem hasznosnak tartok ebben a tekintetben.

1️⃣ Technológiai blog
Sok ember teszi közzé a tanfolyamokon tanult vagy önállóan tanult ismereteit a blogján. Még olyan cégek is, mint a Baemin vagy a híres technológiai vállalatok, üzemeltetik saját technológiai blogjukat, és valahogy úgy tűnik, hogy egy technológiai bloggal kell rendelkeznie ahhoz, hogy fejlesztőnek lehessen nevezni magát. Javaslom a tanult anyagok összefoglalását és áttekintését, de nem hiszem, hogy túl sok időt kellene szentelni a blogbejegyzések létrehozására.

Rengeteg dolog van, amit meg kell tanulni, át kell tekinteni, és fel kell készülni, de ahelyett, hogy a blogbejegyzéseket szépen formázzuk és szerkesztjük, szerintem hatékonyabb lenne, ha több időt szentelnénk a tanulásra. Valójában a blogok többségében szereplő tartalmak már megtalálhatók más blogokon is, és az önéletrajzban is csak felületesen nézik meg őket... a fejlesztők mindig foglaltak...ㅜ)

Én is blogot írok most, de csak az én időmben, és csak azokat a dolgokat gyűjtöm össze, amelyeket tanultam, vagy amelyeket a munkámban csináltam, és amelyeket a későbbiekben is hasznosnak találhatok. A munkakeresés idején szerintem a tanulásnak kellene prioritást élveznie, mint a blogírásnak.

Személyes ajánlás: ⭐️ ⭐️

2️⃣ Git hub
A git-et a verziókövetéshez használják. A forráskódot megosztják rajta, verziókat kezelnek, a telepítési előzményeket is rögzítik, és a gyakorlatban szinte kötelezően használják. A tanfolyamon a projektek során a csoporttagok forráskódjainak összevonásához is használják, de a magáncélú tanulás során is lehetővé teszi a forráskódok tárolását.

Személy szerint azt javaslom, hogy a Git hubon tárolják a forráskódot. A gyakorlatban kötelezően használják, de a tanfolyamok tantervében szinte soha nem szerepel. Javasolt a Git megismerése, hogy a munkába állás után gyorsabban tudjanak illeszkedni. A „fű vágás” és a napi egy commit azonban nem feltétlenül szükséges a lelkiismeretesség(?) bizonyításához. A HR sem feltétlenül gondolja át ennyire részletesen, és ha csak a tanfolyam forráskódját commitolják folyamatosan, annak nincs nagy jelentősége.

Még egy apró, egyszerű projekt esetén is célszerű a tárolókat külön elkülöníteni, a commit után a readme.md fájlban meg kellene adnia, hogy mi a program, mi volt a tapasztalat, mi volt a nehézség stb., ez sokkal jobban segíti a tanulást és a reklámozás szempontjából is. (Később a dokumentációhoz csatolható a Git URL-je és a összefoglalás az eddigiek közül a legjobbnak tartott projektnek.)

Személyes ajánlás: ⭐️ ⭐️ ⭐️ ⭐️

3️⃣ Különböző tanúsítványok megszerzése
Számos olyan tanúsítvány létezik, amelyek a fejlesztéshez kapcsolódnak, például az sqld, az ocjp. Néha felmerülnek olyan kérdések, mint például: „Ha sqld-t szerzek, az segít a fejlesztőként való elhelyezkedésben?” Én is, mint a fejlesztők többsége, úgy gondolom, hogy a fejlesztőknek csak „informatikai szakember” tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. (Valószínűleg sok fejlesztő nem is tud a többi tanúsítványról.)

A végzettségnek megfelelően „informatikai szakmunkás”, „informatikai technikus”, „informatikai szakember” tanúsítványokat lehet szerezni. Ha a felsőbb szintű tanúsítvány már megvan, akkor az alacsonyabb szintűnek nincs jelentősége. Ha megvannak az előfeltételei az „informatikai szakember” tanúsítvány megszerzéséhez, akkor egyszerre jobb megszerezni, de ha például egy szakközépiskola után nem lehet megszerezni, akkor azt javaslom, hogy szerezzenek „informatikai technikus” tanúsítványt, és azután szerezzenek „informatikai szakember” tanúsítványt.

Ne foglalkozzanak semmi mással... az idő pazarlás, a pénz is...

Személyes ajánlás: ⭐️ ⭐️ ⭐️ ⭐️